Paludárium építése

Sziasztok!

Egy hete körülbelül váltottam néhány levelet Mimulussal, mert volt néhány kérdésem, amire reméltem választ kaphatok. Ő kért meg rá, hogy írjak egy új bejegyzést a nem oly’ rég elkészült terráriumomról, hátha tudok segíteni vele néhány embernek. Bár annyi bejegyzés kering már a neten mindenhol terráriumok készítéséről, berendezéséről, ellenben paludáriumok készítéséről szinte sehol nem találtam magyar nyelvű „útmutatót”. Így teljes mértékben igazat adtam Mimulusnak, és bár kicsit el voltam havazva mostanában, de végre sikerült szert tennem némi szabadidőre, és rászántam magam, hogy megírom ezt a kis bejegyzést.

Először is talán azzal kezdeném, hogy pontosan mi is az a paludárium. A paludárium szó egy latin szóösszetételre vezethető vissza, a paludosus, ami mocsarast, ingoványost jelent és a sokak által ismert arium, azaz földrész szavakra.  Tehát a paludárium szabad fordításban mocsaras földrészt jelent, de ez a terrarisztikában már kibővült kissé, és legegyszerűbben talán úgy lehetne leírni, hogy egy szelet „parti táj” ami a természetből a szobánkba költözött.

 

 

(Orinoco biotóp paludárium)

  A paludárium tulajdonképpen egy akvárium, és egy florárium/terrárium keveréke, olyan, mintha egy partoldal is csatlakozna az akváriumunkhoz. Az akváriumok, legyenek azok akár pusztán növényesek vagy garnélások, édesvízi vagy tengeri, trópusi vagy folyami akváriumok, egy közös bennük; mind a víz alatti természet apró metszetei. A terráriumokban/floráriumokban pedig csak a vízszint feletti, szárazföldi élettel foglalkoznak. A floráriumokban általában csak növényeket tartanak, szinte sosincs nyílt vízfelület bennük, a növényeknek szükséges páratartalomról, a talajon lévő mohatakaró, fakéreg zúzalék, agyaggolyó vagy más egyéb talajtakaró anyag gondoskodik. Ezzel szemben a terráriumokban az állatoké a főszerep. Itt lehet akár nagyobb vízfelület is, de ezek is mind csupán akkorák, amekkorát a benne tartott állat igényel, a vízi életet sosem alakítják ki. A paludáriumban viszont a szárazföldi és a vízi élet is ugyan olyan fontos szerepet tölt be. A terráriumokkal és a floráriumokkal ellentétben itt nagy hangsúly van a halakon, vízi növényeken és más vízi életformákon csakúgy, mint a szárazföldi növényeken, és állatokon. Itt kell még megjegyeznem, hogy az esetek nagy részében ezekben nem tartanak szárazföldi állatot, sokan csak egy gyönyörűen beépített növényes részt alakítanak ki a vízszint felett.

A paludáriumokat több szempont alapján csoportosíthatjuk és még változatosabb módon rendezhetjük be, határt csak a fantáziánk (no meg a pénztárcánk) szabhat. Zártsága alapján megkülönböztetünk nyitott illetve zárt paludáriumot, más szempontból nézve beszélhetünk tengeri/brakkvízi illetve édesvíziről.  Én a továbbiakban már csak az édesvízivel (talán ez a legelterjedtebb) fogok foglalkozni.

 

És akkor lássuk, hogyan is fogjunk neki az egésznek…

(Sajnos a mellékelt képek elég hiányosak, mert amikor készítettem, még nem gondoltam volna, hogy szükség lenne rájuk…)

Én egy trópusi, zárt paludárium kialakítását szeretném megosztani veletek, illetve az építés során felmerülő problémák és praktikák ismertetését. Mint majd látjátok, sokban megegyezik a terráriumépítéssel, de vannak fontos részei, amik eltérnek.

A nulladik lépés mindig az mielőtt még belefognánk, jól gondoljuk át, mit is szeretnénk benne tartani (állatokat és növényeket egyaránt), mekkora hely áll a rendelkezésünkre, és ami nagyon lényeges, van-e időnk és kitartásunk folyamatosan gondozni és rendben tartani a paludáriumunkat! Gondoljunk csak bele abba, hogy egy akváriumot és egy floráriumot is karban kell tartanunk egyszerre, ami néha bizony nehézségekbe ütközik (tápoldatozás, esetleges betegségek stb.), amit csak gondos odafigyeléssel és türelemmel lehet orvosolni.

Van még egy kellemetlen tényező, amiről kénytelen vagyok írni, azok pedig sajnos a költségek. Mint a fentiekből is kiderül itt egy terráriumot és egy akváriumot egyidejűleg kell berendeznünk, és egyik sem éppen a legolcsóbb hobbyk közé tartozik (persze amennyiben igényesen szeretnénk kivitelezni).

 

Ha ezekkel számot vetettünk és eldöntöttük, hogy belevágunk, jöhet az első lépés, a paludáriumunk megtervezése. A paludáriumok alakjukat tekintve a legtöbb esetben nem hasonlítanak se az akváriumokra se a terráriumokra. Míg az akváriumoknál (és egyes terráriumoknál) a hosszúkás téglalap alak a kívánatos, addig a paluknál a magasság is egy igen fontos tényező. Ennek egyszerű oka van. Mint már több helyen is említettem itt, ha úgy tetszik két, egybefonódó életközösséget kell létrehoznunk és nem szabad sem a szárazföldi sem a vízi rész életterületét lefojtanunk. Persze a legjobb, ha minél nagyobbat építünk, de van egy minimális méret, ami alatt nem nagyon szoktak paludáriumokat építeni. A vízmélységnek minimum 30 cm-esnek kell lennie, hogy halakat tudjunk bennük tartani (és ez is csak a kisebb termetű halaknak elegendő) és a szárazföldi résznek legalább 40 cm-esnek kell lennie, de 30 cm-nél semmi féle képpen ne legyen alacsonyabb, hisz’ nehezen találnánk olyan növényeket, amik mutatósak lennének egy ennél alacsonyabb paluban…

A paludáriumokat legcélszerűbb üvegből készíteni, mert bár picit drágább a többitől, de annyival tartósabb is. Ne felejtsük el, hogy folyamatosan magas párának és víznek van kitéve! Ha nagyon ragaszkodunk a fából készült palunkhoz – nem kivitelezhetetlen – de a fát nagyon alaposan le kell lakkozni, hogy a víz hosszú távon se tudjon kárt tenni benne és nagyon oda kell figyelni, milyen lakkot használunk. Én egyszerűbbnek és olcsóbbnak is találtam végül az üveget, mivel a teljesen környezetbarát fa lakkok nagyon drágák… A magasságából kifolyólag általában előre szoktak tolóajtókat beépíteni, kicsivel a víz szintje fölé. Én a palu tetejét egy plexi lappal oldottam meg, mert ebbe könnyebb vágni lyukakat a világításnak és egyéb technikának.

Ha már megvan az alapunk, megtervezhetjük a hátteret és a szárazulatot. Valaki lerajzolja magának, valaki kivágja papírból és beilleszti, mindenki csinálja úgy, ahogy neki jól esik. Itt kell elgondolkoznunk azon is, hogy szeretnénk-e vízesést, csobogót, hova szeretnénk a falba építeni faágakat (pl. az epifita, vagyis fán lakó növényeknek), kiálló szirteket növényeknek és nem utolsó sorban a szárazföld alakját.

 

A tervezés befejeztével jöhet az alapanyagok beszerzése.

Amire szükségünk lesz (természetesen a méretektől függően más-más mennyiségben);

–          hungarocell táblák (lehetőleg különböző vastagságban, hogy könnyebben tudjunk dolgozni)

–          akváriumragasztó (én az FBS-re esküszöm, de bármelyik megteszi)

–          flexibilis csemperagasztó (fontos, hogy flexibilis legyen)

–          ragasztópisztoly (ha nincs, megoldható más ragasztóval is, csak ideiglenes kötésekre kell)

–          oxid festék (teljesen természetes színezőanyag)

–          mosogató szivacs

–          ecset (célszerű egy kisebb és egy nagyobb)

–          perlit (a háttér érdességének kialakításához, de ezt meg lehet oldani máshogy is)

–          kókuszrost (a talaj beborításához, bőségesen elég egy tégla!)

–          öngyújtó (vagy más nagy hőt kibocsájtó szerkezet, pl. hőlégfúvó)

 

  Ezután jöhet a következő lépés, a háttér és a szárazföld kialakítása.

A háttér alapanyagául a hungarocellt választottam egyrészt azért mert olcsó, másrészt azért, mert műanyagról lévén szó, tökéletes a víz alatti háttérhez is, és nem utolsó sorban könnyű alakítani. Hátránya, hogy eléggé nagy koszt csinál és kicsit nehezebb összetakarítani. A háttér kifaragását a legpraktikusabb úgy csinálni, hogy nagyjából kivágjuk a táblákból a megtervezett formákat, majd folyamatosan alakítgatjuk, míg el nem érjük a kívánt alakot. Persze ez utóbbi rész kicsit több törmelékkel jár, de így tudjuk igazán olyanra formálni a hátterünket, amilyenre szeretnénk.
 A háttér készítésénél egymásra ragaszthatjuk a lapokat, így réteges felületet kapunk, ami még természetesebb hatást kelt számunkra. A szárazulat kialakítása talán egy picit bonyolultabb, de persze ez is attól függ, ki, milyet szeretne. Én azt javaslom, hogy ne vigyük le a „talajt” egészen a medence aljáig, mert akkor jelentősen lecsökkentjük a vízi élettér nagyságát, hanem inkább alakítsunk ki a vízfelszínre benyúló földnyelveket, így azok alá is beúszhatnak a halak. Ha az utóbbit választjuk, akkor jó alaposan ki kell gondolnunk, hogy hova is szeretnénk ültetni növényeket, mert akkor azokat a részeket meg kell vastagítanunk, és kialakítanunk a növényeknek elég helyet, ahova majd beültethetjük őket (csakúgy, mint a háttérbe).  Amennyiben vízesést esetleg, mini patakot szeretnénk csinálni, a medret is most kell kifaragnunk. Ha befejeztük a kialakítást, akkor a hungarocell szélét öngyújtóval megolvaszthatjuk, így természetesebb hatást kelt majd. És akkor itt jönne egy kis turpisság. Ha nem szeretnénk a perlittel szórakozni, de mégis érdes felületet szeretnénk, akkor van még egy lehetőség. Ha a hungarocellnek lekaparjuk a felső, simára vágott részét, akkor egy göröngyös felületet kapunk. Arra vigyázzunk, hogy ilyenkor se lyukasszuk ki az esetleges vékony lapokat! Ez a kapirgálás kicsit fárasztóbb és nagy rendetlenséggel jár, de én személy szerint nem szeretem a perlitet. FONTOS!  Bár sokan szeretik elrejteni a háttérben a különböző technikákat, a paludáriumokban nem célszerű, mert egyrészt ha bármi gond adódik (és a berendezések száma miatt nem kizárt), akkor az egész hátteret a növényekkel együtt le kellene bontani, másrészt a szigetelést is jobban meg lehet oldani, ha nincs szanaszét vájva a háttér.

 

  Ha megvagyunk a háttér kifaragásával, jöhet a következő lépés. Be  kell ragasztanunk a helyére. FONTOS! Ragasztóként csak akváriumragasztót szabad használnunk, mert minden más ragasztóból hosszú távon oldódhatnak ki olyan anyagok, amelyek mérgezőek lehetnek a vízi élőlényekre nézve! Ugyancsak egy sarkalatos pontja a ragasztásnak, hogy mindenhol jó alaposan le kell szigetelnünk a hátteret, sehol nem juthat mögé víz, mert a pangó víz hamar hazavágja az egész medencénket. A választott ragasztótól függően a száradás 6-24 óráig tart, de kénytelenek vagyunk megvárni, mert továbbra is nedves anyagokkal fogunk dolgozni és a későbbiekben nem tudna rendesen megkötni a ragasztó. FONTOS! Ha víz alatti dekorációt is készítünk hungarocellből, azt jó erősen ragasszuk oda az aljához, különben amikor feltöltjük vízzel, felúszhat! Ha szeretnénk a falba építeni ágakat, azokat is ideje beragasztanunk a helyükre.

 

  Amint megszáradt, elkezdhetjük bevonni a hungarocell felületét. A legjobb megoldás erre a flexibilis csemperagasztó, mert miután kikeményedett semmi nem oldódik ki belőle és enged annyi mozgást a hungarocellnek, hogy amikor feltöltjük a medencét, nem reped meg a felülete. Ahhoz, hogy jól záró, erős réteget kapjunk, 4-5 vékony (1-3 mm-es) rétegre lesz szükségünk. A csemperagasztót kis edényben vízzel felhígítjuk, és egy folyósabb tejfölsűrűségűre keverjük. Ezt a masszát könnyen fel lehet vinni a háttérre ecsettel, a sarkoknál és a nehezebben elérhető helyeken használhatunk kisebb ecsetet is, de akár ujjal is meg lehet oldani. A rétegek felhordása közt meg kell várni, míg a csemperagasztó teljesen megszárad, hagyjunk neki 24 órát. Színezni elegendő csak az utolsó két réteget. Én háromféle oxidfestéket (vörös, sárga, fekete) használtam ehhez a barnás-vöröses háttérhez. Ha a festéket még por formájában adagoljuk a csemperagasztóhoz, akkor könnyebb bekeverni a színt. Miután az utolsó réteg is megszá-radt, a fekete oxidfestékből vizes szivaccsal vigyünk fel egy keveset egyes helyekre és pacsmagoljuk szét, aztán jó bő vízzel “mossuk le”. Ezzel még természetesebb hatást sikerül elérnünk.

 

Ha hagytuk megszáradni a hátterünket, akkor töltsük fel vízzel és hagyjuk ázni legalább két napig. Míg áztatjuk a palunkat, áttérhetünk a talajborításra. Mivel elég nagy nyílt vízfelületünk lesz, és szeretnénk tartani a szárazföldön is állatokat, akkor oda kell figyelnünk, hogy lehetőleg ne vigyék be a talajt, mert lesüllyedne a víz aljára, ahol bomlásnak indulna és valószínűleg a szűrő is nehezebben boldogulna vele. A legjobb talaj a paludáriumokba a kókuszrost. Apró rostokból áll, ezáltal könnyen kezelhető, jól tartja a nedvességet és a különböző tápanyagokat, és magas páratartalom mellett sem rohad még hosszú távon sem, mint mondjuk a tőzeg vagy esetekben a föld, és nem utolsó sorban természetes hatást kelt. A legtöbb kertészetben kapható összepréselt tégla formájában, amit vízzel felöntünk, szépen megszívja magát és már meg is van a talajunk. Ahhoz, hogy ne hordják be az állatok a vízbe, valahogy rögzítenünk kell. A hungarocellen azért nem alakítottunk ki egy kis peremet, ami mögé a kókuszrostot szórhatnánk, mert egyszerűen rá fogjuk ragasztani.  Keverünk egy sűrűbb adag csemperagasztót, picit vastagabban felvisszük a szárazföldnek szánt területekre és szépen belenyomkodjuk a kókuszrostunkat. Miután megszáradt a ragasztó, egyszerűen csak porszívózzuk le róla a fölösleget, majd töltsük fel a növényeknek kialakított részeket is kókuszrosttal.

 

  Ha ezzel mind megvagyunk nincs más dolgunk hátra, mint a technika behelyezése, beüzemelése. Fontos, hogy jól válasszuk meg a berendezéseket, sok bosszúságtól kímél-hetjük meg magunkat, ha előre alaposan végiggondoljuk mire is van szükségünk.

Talán az egyik legfontosabb a világítás. Mivel trópusi paludáriumot készítünk, így a fűtésről a meleg vizű medence fog gondoskodni, ezért kénytelenek vagyunk hideg fénycsövekkel gondoskodni a világításról. A probléma ott kezdődik, hogy tulajdonképpen két elkülönülő területet kell megvilágítanunk, és ha nem jól alakítottuk ki a hátteret és a földnyelveket, akkor bizony gondunk adódhat. Vannak egyszer a szárazföldi növények, amik trópusi növényekről lévén szó elég fényigényesek, és vannak a vízinövények, amik fajtól függően ugyancsak lehetnek fénykedvelők. Némileg megkönnyítheti a helyzetünket az olyan területet utánzó (biotóp) paludárium, mint az Amazonas vagy Orinoco egyes szakaszai, ahol a vízfeneket nagyrészt csak ágak és gyökerek borítják, növények csak elvétve akadnak, de hasonlóképpen jó választás lehet a brakkos vagy a sügéres paludárium is. A fénycsövek megválasztása megint nem a legegyszerűbb, mert amellett, hogy elég erősnek kell lennie (hogy leérjen a vízi növényekhez is elég fény), nem szabad, hogy a szárazföldi növényekben kárt tegyen. A növények számára a meleg, fehér fény a legideálisabb (pl. Flora-Glo), a halak színét pedig egy teljes spektrumú, sárga fényű (15-18000 K) fénycső emeli ki legjobban (pl. Sun-Glo – nem összekeverendő az ExoTerrás izzókkal!). A jó fénycsövek nem éppen a legolcsóbbak, de ha szépen növekvő növényeket és egészséges állatokat szeretnénk, érdemes költeni rájuk.

Ha a világítással rendben vagyunk, jöhet a következő felszerelés, a fűtőtest. Már említettem, hogy elegendő nekünk a vizet felfűtenünk a kívánt hőfokra, az bőven be fogja melegíteni a légteret is. Ezt meg lehet oldani egyszerű, a medence méretének megfelelő teljesítményű akváriumfűtővel. Nálam a víz 25-26 fok, a levegő 26-27. A medence fűtése néhány ezer forintból megoldható.

Ha már a hőmérsékletünk is rendben, akkor jöhet egy zsebbe nyúlósabb rész, a szűrőrendszer beszerzése. Legjobb, ha külső szűrőt használunk, mert ez bolygatja meg legkevésbé az életterünket, ez szűr a legjobban (mind fizikai, mind kémiai szűrés terén), és ezt a legegyszerűbb tisztítani is. Sajnos egy jó külső szűrő, a töltőanyagokkal együtt kihúz a pénztárcánkból néhány tízezrest, de hosszú távon minden féle képpen megéri beleinvesztálni. A szűrő ára és teljesítménye természetesen megint a medence méretétől függ. Nálam a 230 l-es medencét egy 1550 l/h és egy 600 l/h szűrő szűri. A kicsi szűrő csak biológiai szűrést végez és a vízesés tetején vezettem vissza, így nem kellett külön szivattyút beszerelnem, ami a vizet pumpálná fel a vízeséshez.

FONTOS! Paludáriumok esetében van még egy lényeges dolog, amire oda kell figyelnünk. Semmi féle képpen nem hiányozhat a jó szellőzés! Mivel itt nagyon magas lesz a páratartalom, főleg, ha vízesésünk is van, és bár páratűrő növényeket válogattunk össze, minden növénynek szüksége van vízmentes időszakokra, szóval rendszeresen le kell szárítanunk őket. A kiszuperált PC-ventillátorok tökéletesek a feladat megvalósítására, használhatjuk úgy, hogy csak a belső levegőt keringessék, de így szinte biztos, hogy nem fog minden növényünk megszáradni. Célszerűbb kivágatni az üveget (részben ezért használtam én plexi lapot), és a lyukba szerelni a ventillátort. Figyeljünk arra, hogy nem elég egy lyuk, kell – lehetőleg vele átellenben – egy másik is, ahol a levegő távozik. Ha tartunk állatot a paludáriumban, ne felejtsük el szúnyoghálóval befedni a lyukakat. A ventillátorok nem csak a szellőzést oldják meg, de segítenek az elülső üveget pára mentesíteni. A hatás növelése érdekében felszerelhetünk légterelőket is. Ha a ventillátorok üzemelnek, kisebb lesz a páratartalmunk, ezért ajánlatos éjszakára kikapcsolni, hogy picit gyűljön a nedvesség. Nálam 12 órát mennek a ventillátorok, ekkor 70-75%-os a páratartalom, éjszakára kikapcsolom, reggelre felmegy 85-90%-ra, amikor újra bekapcsolnak.

Természetesen nem hiányozhatnak még az egyéb apró kiegészítők sem, mint a thermo- és hygrometer.

Ha végeztünk a technikai résszel is, már tényleg nem maradt más hátra, mint életet vinni a paludáriumba a dekorációkkal (amik mögé tökéletesen el lehet rejteni a csöveket, vezetékeket), növények beültetésével és az állatok betelepítésével. A faágakat célszerű akvarista boltokban megvenni, mert ott már előkezelték gombásodás ellen.

Mindent összevetve a paludáriumok igazi ékei a szobáknak. Nemcsak a megépítésük igazán jó szórakozás, hanem karbantartásuk, színes élőviláguk fenntartása is igazi kihívás, mindig belebotlik valami újdonságba az ember. Egy paludárium napról napra változik, hol a növények hajtanak újabb és újabb hajtásokat, majd borulnak virágba, hol a fürgén kergetőző halak hoznak aprócska utódokat. Aki szeretne egy falatnyi természetet beköltöztetni otthonába, az minden féle képpen vessen egy pillantást paludáriumokra.

Remélem sikerült valakinek meghoznom a kedvét, és bízom benne, hogy ez a kis bejegyzés segít elkerülni egy-két problémát. Kellemes időtöltést és jó munkát kívánok!

 

 

 

2012. február 23. Terrárium Írta: Hogger 18 hozzászólás »

18 hozzászólás a(z) “Paludárium építése” bejegyzéshez

  1. avatar Hogger szerint:

    Pár szó erről, amit két hónapja csináltam:

    Alapvetően ez egy Orinoco biotóp paludárium, vagyis minden élőlény benne az Orinoco folyó (Venezuela) mentén megtalálható. A vízmélységem 34 cm, a szárazulat teljes magassága 40 cm, az alapterületem 120×60-as. A víz hőfoka 25-27 fok, a levegőé 26-28 (70-75%-os páratartalom) nappal, éjszakára lecsökken 3-4 fokkal (85-90%-os páratartalom). A medencém ca. 230 liter, a szárazföldem területe ca. 1800 négyzetcentiméter. Tillandsiákkal, guzmániákkal és orchideákkal ültettem be, a vízben pedig echinodorus és althernanthera fajok vannak. Az állatvilágot egyelőre egy 8 fős Corydoras black venezuela (fekete páncélosharcsa), egy 25 fős Haracheirodon axelrodi (vörös neon), egy 15 fős Hyphessobrycon sweglesi (vörös fantomlazac) és két kölyök Sternotherus odoratus (közönséges pézsmateknős) képviseli, de szeretnék a szárazföldre is valamilyen élőlényt, részben ezért is regisztráltam erre az oldalra.

    Szóval most jön az, hogy a segítségeteket kérném! Először a nyílméregbékákra gondoltam, de Mimulus felvilágosított, hogy sajnos ekkora vízben ők megfulladnának, azt meg ugyebár nem szeretném. Aztán gondolkoztam az Amazóniai tejbékán, de az meg mérgező váladékot termel és biztosan megölné a halaimat. Kérlek, segítsetek találni egy békafajt, ami azon a környéken él és lehetne tartani ebben a paludáriumban!

  2. avatar Breki szerint:

    Sajnos hirtelen nincs tippem békára. Apró szalamandra vagy gőtefaj ?

  3. avatar Hogger szerint:

    Az a baj, hogy kerestem más kétéltűt is már. De egyrészt nem nagyon találtam olyan trópusit, amit lehet terráriumban is tartani itthon, másrészt a vizemet a teknősök fogják majd uralni és nem hiszem, hogy jó ötlet volna valami konkurens állatot még beköltöztetni. Gondoltam már kaméleonra, gekkóra is, de ezek is megfulladnának, ha belepottyannak.(A pézsma és iszapteknősök csak tojásrakás idejére hagyják el a vizet, ezért nem lenne gond szárazföldi állatokkal)

  4. avatar Breki szerint:

    Nekem vannak bent gyászos gekók a békáknál, és még sosem estek a vízbe, vagy kerültek le a földre. Már rég óta megvannak. Mindig csak a “lombkorona” szintben mozognak. Lehet, hogy lassan tojást raknak, mert nagy a hasuk. 🙂 Volt többször törpe kaméleon is náluk, azok olykor le is másznak, meg nagyon rövid életűek. Viszont, aranyosak.

  5. avatar geri szerint:

    Breki,a gekkókat és a békákat mekkora terkóban tartod együtt?Nem piszkálják a békákat?

  6. avatar Breki szerint:

    Nem bántják egymást. Nem is érdeklődnek egymás iránt. A gekkók éjszakai állatok, a békák nappal aktívak. Ez elég kicsi gekkó faj. kb 650 literes
    http://www.dendrobase.hu/terrarium/breki-diszterrariuma

  7. avatar slyfox szerint:

    Szép munka, igazából nekem sem sok ötletem van a szárazföldi élőlényekre vonatkozóan.

  8. avatar slyfox szerint:

    Láttam egy videót valahol a youtube-on, ahol a piros szemű levelibékák (Agalychnis Callydrias) ivadékai a levelekről a vízbe potyognak, és a halak ezt örömmel veszik. A leveliek mindig víz fölé lógó levelekre petéznek, és falakók, ergo valahogy elkerülik a vízbefulladást. Méretre sokkal nagyobbak mint a nyílméreg békák, viszont vigyázat, éjszakai életmódot folytatnak.

  9. avatar droli szerint:

    Üdv!
    Én palodáriumban halakkal (galaxy razborák)mellet pálmabékákat tartok és nagyon jól elvannak:)

  10. avatar Hogger szerint:

    Köszönöm az ötleteket!

    A Callydriasnál pont az éjszakai életmódjával van bajom. Tudom, eretnekség, de ha már ilyen szép állatot tartok, akkor szeretném látni is őket =)
    A pálmabékákat én is néztem már, de szinte alig találtam róluk némi információt. A magyar neve, ha minden igaz, Észak-amerikai levelibéka. Ezek alapján azt sem tudom, hogy például Venezuela környékén előfordul-e. De arról sem találtam semmi információt, hogy mekkorára nőnek, mennyire “zajos” faj, hány főből áll egy csapat, mennyire helyigényesek stb. Leginkább a levelik hangjától tartok, mivel abban a szobában van a palu, ahol alszom is, óvatosan kell választanom lakótársakat =)

  11. avatar droli szerint:

    Hát nekem a pálmabekik pontosabban :Hyla cinerea nem sok vizet zavarnak:)
    igen neten elég kevés infot találtam én is róluk ,most 2párom van külön külön (egy pár gazdára vár)már egy évesek a himek reggel 9kor kezdenek brekegni http://www.youtube.com/watch?v=_FVSX6PrpiY de csak max negyed órát.napközben elég nyugisak estefelé jobban mászkálnak a terkóban méretük 5-6cm !nekem egy pár 50x50x80as terkóban van alul 20cm viz halakkal.

  12. avatar slyfox szerint:

    A piros szeművel vigyázz akkor, én eladtam az enyémeket, pont mert éjszaka brutál hangosak voltak a szobában 😀

  13. avatar Hogger szerint:

    No újabb fejlemények =)

    Egy fotós ismerősöm mutatott egy képet, amire véletlenül bukkant a jegyzetei között, és emlékezett rá, hogy békát szeretnék tartani én is. Igaz, Ő lemaradt arról az információról, hogy már nem is nyílméregbékát keresek, hanem valamilyen más fajt.
    A képen egy vörös hátú csöppnyi béka (D. pumilio) ücsörög egy vastagabb bromélia levélen, ami a vízfelszín fölé lóg, alatta halak úszkálnak. Megörültem a képnek és elkezdtük kideríteni, honnan származhat. Szerencsére sikerült megtalálnunk, egy dán terrarisztikai újságban volt a kép, még 2009-ben. Amint kiderült kitől is származik a kép, rögtön felkerestem és csak remélni mertem, hogy válaszol is, de szerencsére megtette. A fiatal fényképész srác eszméletlen tehetséges, nagyon jó képeket csinál és ki hitte volna; a békák szerelmese =)

    Már több tucatszor járt Dél- Amerikában fotózni ezeket az apró kincseket, és lassan 12 éve (mindössze csak 31 éves egyébként) foglalkozik kétéltűek tartásával, főként nyílméregbékázik.
    Ő is készített egy paludáriumot 4 évvel ezelőtt. Igaz az Övé Brazil biotóp, halakat baltahasú és vörösfejű pontylazacokat és rézfoltos páncélosharcsákat tart, de most jön az érdekesebb része. A szárazföldi részen egy 5 fős D. leucomelas és mivel egy magasabb terráriumot épített, még egy 6 fős D. pumilio csapat is helyet kapott. A leucomelasok voltak az első lakók, körülbelül három és fél éve költöztette be az első párt, majd pár hét múlva a másik hármat is. Miután számára is kiderült, hogy jól érzik magukat a békái, fél évre rá beeresztette a pumilio csapatot is.
    A paludárium így már több, mint három és fél éve balesetmentesen üzemel. Denniss azt mondta, hogy egyszer sem látta még belepottyanni a békákat a vízbe (hozzá tette azt is, hogy nem csak azt bámulja egész nap…). De egy biztos, még minden békája él és virul, sőt, a leucomelasok már többször is szaporodtak nála. Úgy tapasztalta, hogy a természetben is meglehetősen sokszor találtak folyók, patakok mentén békákat, innen jött Neki is az ötlet, hogy kipróbálja otthon.

    Szerinte nyugodtan tarthatunk ügyesen mászó fajokat paludáriumban, de azt mondta két dologra feltétlenül figyeljünk oda nagyon!
    Először is egyetért abban, hogy a nyílméregbékák nem jó úszók és ha rövid időtartamon belül nem találják meg a kiutat vagy nem tudnak megpihenni, kifáradnak és megfulladhatnak. A tragédia elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy a vízfelszínt a lehető legjobban szabdaljuk meg, például faágakkal, vízen úszó vagy a felszín fölé növő növényekkel.
    Másodsorban pedig a békák nem csak “tapadókorongjaikkal” másznak a függőleges felületen, hanem a váladékuk is fontos szerepet játszik ebben. Ha belepottyannak a vízbe, lemosódik a nyálka és nem fognak tudni meredek partszakaszon kimászni, ezért minden irányban biztosítanunk kell a kimászás lehetőségét, még a front üveg mentén is!

    No remélem ezzel csináltam egy kis kedvet paludárium építéshez, én minden esetre nagyon megörültem ennek a hírnek. Minden féle képpen ki fogom próbálni! A hétvégén eszközöltem a szükséges változtatásokat a terráriumon, de még várok egy-két hónapot, had’ növekedjenek nyugodtan a növények, aztán belevágok a kalandba.

    Természetesen majd írok tapasztalatokat és észrevételeket, de addig is, ha kérdésetek lenne, szívesen válaszolok, elég sok információt gyűjtöttem a témáról mostanában.

  14. avatar betty szerint:

    Sziasztok én most csinálom az első paludáriumomat, és szeretnék segítséget kérni hogy a virágokat hogyan kell beültetni, behelyezni? A víz felettieket?
    Segítségeteket előre is köszönöm

  15. avatar mimulus szerint:

    Attól függ milyen növényről van szó! Ha megnevezed őket akkor megpróbálunk segíteni! Bocsi a késői válaszért! Várjuk a terráriumról készült leírást is meg a képeket is, ha lenne kedved megosztani velünk! 🙂 Szép napot!

  16. avatar marko szerint:

    Szia,a kérdésem hogy a csemperagasztótól nem lesz baja semmilyen élőlénynek?

  17. avatar mimulus szerint:

    Szia!
    Nem lesz semmi baja. 🙂

  18. avatar uccsagor szerint:

    Szia, belefogtam egy palu építésébe és már fel is töltöttem vízzel. Az lenne hozzád a kérdésem, hogy használsz-e ultrahangos párásítót? Azért kérdezem, mert nem tudom, belerakhatom-e a halak vizébe, vagy külön víz kell a ködgépnek.?
    Előre is köszönet a válaszért!
    Ádám

Vélemény, hozzászólás?