Veszélyes tereptárgyak a természetből

Sziasztok!
Most egy tapasztalatot szeretnék megosztani veletek,gondolom mindenki szeretne minél szebb terráriumot építeni békái számára az élőhelyhez legjobban hasonló életteret készíteni kedvenceinek.
Ezzel én is így vagyok,de nem árt az óvatosság!Nyílméregbékáimnál én agyaggranulátumot használok és ezt befedem valamiféle lomb levéllel(tölgy platán stb)esetleg gyűjtök szép mohát amit nagyon esztétikusnak tartok.Nemrégiben gyűjtő utam során (Bp-peremén rákospatak mentén)szedtem nagyon szép mohát fagyökereket
mondván mennyire szépen be tudom rendezni pálmabékáim: hyla cinera(nem nyílmérgek tudom de most nem ez a lényeg) terráriumát!Hazavittem a tereptárgyakat gyönyörűen berendeztem a terráriumot pár napon belül a békák felpuffadtak (2éves tenyészpár volt eddig semmi probléma nem volt velük a 2év alatt)és sajnos elpusztultak!Elkezdtem kutakodni (persze egyböl mindent kidobtam nehogy a nyílmérgeknek bajuk legyen)
egy terráriumos szobában voltak most 8terrárium van.kérdezősködni mi lehetett a probléma mit vittem be a mohával tereptárgyakkal! Hát rájöttem:

Világméretű békakórtól tartanak Magyarországon is

Az Antarktisz kivételével már minden kontinensen jelen van egy kétéltűekre veszélyes gombafertőzés, amely már több békafaj kipusztulását okozta. A kitridiomikózisnak nevezett betegség az állatok bőrét károsítja, és olyan szinten befolyásolja a szervezet egyensúlyát, hogy végül szívleállást okoz.

A betegséget okozó Batrachochytrium dendrobatidis gombát 1998-ban írták le, de már jóval azt megelőzően felbukkant a kétéltűek között. Az első járványszerű előfordulást 1993-ban Ausztráliában regisztrálták, majd a vizsgálatok során kiderült, hogy már 1978 óta előfordul a kontinensen. A kórokozót azóta az összes földrészen azonosították, kivéve az Antarktiszt, ahol nem is fordulnak elő kétéltűek.

“A betegség pontos eredete még kérdéses, de a legvalószínűbb, hogy egyes békafajok nemzetközi kereskedelmével terjedt szét a világban” – mondta az [origo]-nak Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum kétéltűekkel foglalkozó főmuzeológusa. Az egyik esélyes terjesztő faj az afrikai karmos béka (Xenopus laevis), amelyet a ’60-as, ’70-es években terhességi tesztekhez alkalmaztak, és ezért szállították Dél-Afrikából elsősorban Észak-Amerikába, majd onnan a többi kontinensre. Az amerikai ökörbéka (Rana catesbeiana) is felelős lehet a terjesztésért, Európa egyes országaiban bizonyítottan ez a faj vitte át az őshonos fajokra a fertőzést, mondta Vörös Judit.

A gomba a kontinensek közötti nemzetközi kereskedelem révén terjedhetett el olyan gyorsan a világban. Az idegenhonos fajokat számos okból telepítik át más kontinensekre (például biológiai védekezés kártevők ellen, tenyészet békacomb eladása céljából, kedvtelésből tartott fajok kereskedelme). “Amint a betegség jelen van, terjesztőként szerepet játszhatnak maguk a békák, vízimadarak, halak, rovarok, de terjed folyóvízzel, nedves talajjal, nedves bakanccsal vagy felszereléssel, tehát az egyik legaktívabb közvetítő maga az ember” – mondta Vörös Judit. Ugyanakkor a gombafaj terjedésének számos olyan módja is lehet, ami ma még nem ismert.

Már Magyarországon is fertőz

Európában először 1997-ben ütötte fel a fejét a fertőzés, és kipusztított egy teljes közönséges dajkabéka (Alytes obstetricans) állományt, továbbá megtizedelte a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és a barna varangy (Bufo bufo) állományait Spanyolországban, a Madrid melletti Penalara Nemzeti Park 2000 méter magas hegyvidékén. Azóta a betegség Európa 14 országában megjelent, köztük Magyarországon is. Vörös Judit elmondta, hogy a legkorábbi hazai adat 2004-ből, a Pilis térségéből származik. “Azóta az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával megvalósuló intenzív felmérések során kimutattuk az Alpokalja térségéből, a Bakonyból, a Mátrából és a Zemplénből is” – tette hozzá a zoológus.


Fertőzéstől elpusztult közönséges dajkabéka

A gomba az állatok keratinban dús bőrén telepszik meg, így alapvetően minden kétéltűfajt veszélyeztet. Megváltoztatja a bőr szerkezetét, ami befolyásolja a bőrlégzést és az ionok transzportját, végül pedig szívleállást okoz. Magyarországon eddig három fajról mutatták ki a kitridgombát: a sárgahasú unka (Bombina variegata), a gyepi béka (Rana temporaria) és a kecskebéka komplex (Pelophylax fajok) egyedei hordozták a fertőzést. “Jóllehet egyelőre nem találtunk a gombafertőzésnek tulajdonítható pusztulást, és a fertőzés klinikai jeleit még egyetlen egyeden sem észleltük, ez nem jelenti azt, hogy megfigyelések hiányában egyes hazai kétéltűállományok nem csökkennek a kitridiomikózis miatt, vagy hogy ez a közeljövőben nem fog megtörténni” – mondta Vörös Judit. Ezért folyamatos vizsgálatokra van szükség, és fokozottan figyelemmel kell kísérni a hazai kétéltű-populációk egyedszámváltozásait. A gomba fertőzőképessége egyébként nagyban függ a környezet jellemzőitől, a mikroklímától, a tengerszint feletti magasságtól, és úgy tűnik, egyelőre a hazai klíma kevésbé kedvez a kitridgombának, mint a nyugat-európai, mondta Vörös Judit.

Több szúnyog, kevesebb gólya

A kórokozó számlájára már több faj kihalása írható: Közép-Amerikában csonkaujjúbéka-fajok (Atelopus fajok), Ausztráliában pedig a hegyesorrú nappalibéka (Taudactylus acutirostris) pusztult ki a gomba miatt, jó néhány további fajt pedig a kihalás szélére sodort. Egy kétéltűfaj kipusztulása jelentős változásokat okozhat a helyi ökoszisztémában, amelyben az a faj fontos szerepet töltött be. “A kétéltűek rendkívül hasznos élőlények, egyrészt bioindikátorok, tehát jelzik a környezetük tisztaságát, másrészt pedig a bőrükön termelődő anyagok sok humán gyógyszer alapanyagául szolgálnak” – mondta Vörös Judit.


Ez a faj (Atelopus balios) valószínűleg a kitridgomba áldozatává vált

Nehezen megjósolható, hogy milyen következményei lennének egy hazai békafaj kihalásának. Nagy valószínűséggel felborulna a vizes élőhelyek rendszere, és elszaporodnának a szúnyoglárvák és más vízi gerinctelenek, amelyek a békák elsődleges táplálékát jelentik. A békákat fogyasztó élőlényekre, így számos madárra is jelentősen kihatna az eltűnésük, így valószínűleg kevesebb lenne például a gólya is, mondta Vörös Judit.

Egyenként kellene minden fertőzött állatot megfürdetni

A különböző kétéltűek eltérően reagálnak a fertőzésre. Van olyan faj, amely annyira fogékony, hogy az egyedei rögtön elpusztulnak, amint találkoznak a fertőzéssel. Más fajok viszont ellenállók, és csak hordozzák a fertőzést. Egyes fajok bőrén olyan baktériumok találhatók, amelyek gátolják a gomba növekedését. De azt is megfigyelték, hogy egyes megbetegedett állományok, ha túlélték a fertőzést, akkor immunissá váltak vele szemben.

Bár a kutatók már lassan 15 éve azonosították a pusztítást okozó gombafajt, és számtalan vizsgálatot végeztek mind a gombán, mind a gazdafajokon, még mindig sötétben tapogatóznak a gomba eredete, ökológiája, hatásmechanizmusa, gazdafaj-specificitása terén. “Sokat tudunk már a gomba genetikai állományáról, de a feldolgozás magas költségei és a gombafaj tenyésztésének specifikus körülményei miatt ez is lassan halad” – mondta Vörös Judit. Ráadásul minél több eredmény születik, annál több újabb kérdés merül fel.


Mintavétel gyepi békáról

A legújabb kutatások igyekeznek olyan, akár terepen is alkalmazható módszereket kikísérletezni, amelyekkel csökkenteni lehet a fertőzés mértékét. A szakemberek a beteg állatok kezelését egy speciális gombairtó szert tartalmazó fürdővel végzik, amivel meg lehet tisztítani a beteg egyedet a fertőzéstől. Vörös Judit elmondta, hogy némelyik faj esetében már a magas hőmérsékletű fürdő is segíthet, ugyanis a gomba 30 Celsius-fok fölött elpusztul.

A jövőbeli kilátások nem túl biztatóak: a kutatónő szerint a rendelkezésre álló információk alapján a fertőzést nem lehet eltüntetni a kétéltűek természetes élőhelyéről, de arra talán van esély, hogy egy-egy állomány fertőzöttségét csökkentsék. Ehhez azonban folyamatos kezelésre, odafigyelésre van szükség, ezt egy-egy kiválasztott területen meg lehet tenni, de sajnos mindenhol nem, mondta Vörös Judit.

Megjelent: 2011. 12. 01., 20:57

http://www.origo.hu/tudomany/20111201-kitridiomikozis-a-hazai-bekakat-is-veszelyezteti-a-vilagszerte-pusztito-gombafertozes.html
Egy gombafaj végzett a pálmabékákkal!
Szóval óvatosan!
Üdv:Droli

12 Comments

  1. A falevelet alapból forrázom, pedig én itt szedem a tölgy és platánlevelet a ház körül. Ez csak forróvízzel való öblítést jelent gyakorlatilag, mert különben nagyon laza lesz a levél szerkezete. Gyökereket sóval ledörgölöm, majd elég hosszú ideig forralom (asszony ilyenkor nem lehet itthon!). Mohákat alapból nem gyűjtök a természetből. Viszonylag olcsón lehet jávai mohát szerezni,pár hónap alatt átállítom emers életmódra, esetleg szárított moha (Exoterra, Zoomed) ami szóba jöhet. A válaszodból azt szűröm le, hogy megnézték az elhullott békákat, és megerősítést nyert a gombafertőzés, köszi az infót. Érdemes odafigyelni az ilyen apróságnak tűnő dolgokra, mert egy állomány elhullás azért az erkölcsi veszteségen kívül anyagilag sem mindegy ugye.

    avatar slyfox

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..