Könyvajánló: Amanda and Greg Shiler: Poison Dart Frogs

Mivel magyar nyelvű nyomtatott irodalom nincs a nyílméregbékákról, kivéve a terrárium magazin cikkeit, elkezdtem kutatni, hogy a külföldön hogy állnak szakirodalommal. Nem nehéz kitalálni, hogy sokkal jobban, mint mi. Jó néhány könyvet találtam illetve egy folyamatosan megjelenő folyóiratot is. Kiválasztottam egy könyvet és megrendeltem az internetem.

 

 

A választásom erre a könyvre esett: Amanda and Greg Shiler: Poison Dart Frogs. Egy több mint 15 éves tapasztalattal rendelkező amerikai nyílméregbéka tenyésztő házaspár írta, a betegséggel kapcsolatos részt pedig egy helyi, hüllőkre és kétéltűekre szakosodott állatorvos (nálunk van egyáltalán ilyen állatdoki???) egészítette ki.

 

Nem bántam meg a választás, kiolvastam az egészet, és nagyon jónak találom, kellően részlet gazdag, könnyem érethető, sok apró tartási fogás/trükk is van benne, valamint elég hozzá az alapfokú angol nyelvtudás is. Bátran ajánlom bárkinek, nem fog benne csalódni.

 

Az amazonom néhány oldalas előnézet, van fent róla: http://www.amazon.com/Poison-Dart-Frogs-Complete-Herp/dp/0793828937/ref=sr_1_1?ie=UTF8&qid=1373617808&sr=8-1&keywords=poison+dart+frogs#reader_0793828937

 

 

A könyvet szerzői jogok védelme miatt nem tehetem közzé, de csináltam egy kivonatot a tartalomjegyzékéből, ha valakit valamelyik fejezetrész érdekelne, akkor néhány mondatban szívesen leírom, hogy miről van benne szó.

 

1. Introduction (Bevezetés)

2. Natural hystory (Természetes élőhely)

Range and Habitat (Természetes előfordulási hely, elterjedés)

         The blue frogs of Suriname (Suriname kék békája)

Vacationing In Hawai (Hawai vakáció)

Skin toxins (Bőrben található mérgek)

The true dart frog (Az igazi nyílméregbéka)

Taxonomy (Taxonómia)

Summing up (Összefoglalás)

3. Housing (Terrárium kialakítása és berendezési tárgyai)

Temperature (Hőmérséklet)

Humidity (Páratartalom)

Humidifying Methods (Páratartalom növelési lehetőségek)

Humid, not wet (Párás, nem vizes)

Light (Fény, megvilágítás)

Photoperiod (Világítási ciklus)

Reverse Cycle (Fordított ciklus)

Quarntine (Karantén)

Enclosures (Terrárium)

Substrate (Ajzat, talaj)

The false bottom (Ál aljzat)

Other substrates (További ajzatok)

Background (Háttér)

Foam background  (Különböző haboskból kialakított háttér)

Silicone and other items (Silikon és használtai eszközök)

Plants (Növények)

Cleaning plants (növények tisztítása)

Tank furniture (Terrárium bútor)

Vivarium maintenance (Vivarium gondozás)

4. Feeding (Etetés)

Diet and skin toxicity (Eleség és a bőrben található méreg kapcsolata)

Nutritional supplementation (Tápanyag ellátás)

Flightless fruit flies (Röpképtelen muslica)

Culturing fruit flies (Röpképtelen muslica tenyésztése)

Feedind D. hydei Larvae (Muslica lárva felteteése)

Springtails (Ugróvillások)

Rice flour beetles (Zsizsik)

Phoenix worms (Phoenix féreg)

Crickets (Tücsök)

Feeding tadpoles (Ebil etetés)

5. Health Care (Egészségügy)

Starting at the source (Megfelelő beszerzési források)

Finding a veterinarian  (Állatorvos szükségessége)

Quarantine (Karantén)

Disinfection (Fertőtlenítés)

Stress (Stresz)

Stress in new frogs (Az új békát érő stressz)

Handling (Kézbe vétel)

Transporting frogs (Békák szállítása)

Other stressors (további stressz források)

Chemicals and fumes (Vegyianyagok és gázok)

Hazards int he tank (Veszélyek a terráriumban)

Skin infections (Bőr fertőzések)

Obesity (Elhízás)

Shedding Problems (vedlési problémák)

Dehydration (Kiszáradás)

Nutrial deficiencies (Tápanyag hiány)

Vitamin A deficiency (A vitamin hiány)

Calcium and vitamin D (kálcium és D vitamin)

Bloating: Egg binding or kidney failure (Pete besülés vagy vesebaj)

Prolapses

Parasites (Paraziták)

Spindly Leg  Syndrome (Gyufaláb szindróma)

Chytridiomycositis (Chytridiomycositis)

Deth, euthanasia and necropsies (Pusztulás, eutanázia, boncolás)

Dr.Wwright’s advice for euthanasia (Dr. Wright tanácsa az eutanáziával kapcsolatban)

Necropsy (Boncolás)

The amphibian crisis in Panama ( A Panamai kétéltű krízis)

In conclusion (Konklúzió)

6. Breeding (Szaporodás)

The number game (A számok játéka)

Sex ratios (Nemek aránya)

Fighting females (Verekedő nőstények)

sings of sexual maturity (Az ivarok jelei)

Toe-oad size (Lábújjpárna)

Body size (Testméret)

Calling (Hívás)

Put it together (Konzultáció a többi békással)

The jungle bungalow (Petézőhelyek)

Egg-feeders (Terméketlen petével etető békák)

Breeding other dart frogs (További fajok szaporidása)

Caring for the eggs (Gondoskodás a petékről)

Carring for the tadpoles (Gondoskodás az ebihalakról)

Caring for froglets  (Gondoskodás a kis békákról)

About morphs (A különböző változatokról)

Final thoughts (Záró gondolat)

7. Species Account (Fajleírások)

Dendrobates auratus

Dendrobates azureus

Dendrobates fantasticus

Dendrobates galactonotus

Dendrobates imitator

Dendrobates lamasi

Dendrobates leucomelas

Dendrobates reticulatus

Dendrobats tinctorius

Dendrobates tuncatus

Dendrobates ventrimaculatus

Epipedobates tricolor

Epipedobates trivittatus

Phylobates aurotenia

Phylobates bicolor

Phylobates lugubris

Phylobates terribilis

Phylobates vittatus

Resources (Források)

Index

 

10 Comments

  1. Breki: Természetesen lehet.  Remélem csak információ gyűjtésnek kell és nem azért mert előfordultak ezek a betegségek nálad. 
    Vedlési problémák: a nyílméregbékák rendszeresen levedlik a bőrüket. Ez egy nagyon érdekes folyamat, a végtagjaikkal addig simogatják a fejüket és a hátukat amíg a legfelső réteget le nem dörzsölik. A levedlett bőrt utána meg is eszik, ez teljesen normális. A vedlési problémákat a száraz környezet és gombafertőzés (chytridiomycosis, röviden: chytrid) okozhat. Ha a békák lespriccelése, áztatása esetén is fennáll a probléma akkor célszerű állatorvost felkeresni. (Magyarországon van hüllőkre, kétéltűekre specializálódott állatdoki? Halas dokiból is csak egyet tudok)
    Paraziták: Minden békában találhatóak paraziták, az az állatorvos aki nem talál egyet sem az nem volt eléggé alapos. Származásukat tekintve a szülőktől, a terrárium talajából, a növényekből vagy az eleségből is bekerülhetnek a békák testébe. Ezek a paraziták nem okoznak gondot, addig amíg el nem kezdenek hírtelen szaporodni. A gyógyszeres kezelést csak indokolt esetben kell alkalmazni, különben a paraziták idővel rezisztensek lehetnek a rájuk.
    Gyufaláb szindróma: ez a betegség akkor jelentkezik amikor az ebihal elkezd békává alakulni, megjelennek az első lábai miközben a farka kezd elsorvadni. Amikor az első lábak deformáltak vékonyak és szinte használhatatlanok azt nevezzük gyufaláb szindrómának. Sajnos az ilyen lábú béka gyógyíthatatlan, nincs rá kezelés. Nincs konkrét kiváltó ok, van olyan hogy egyszer csak megjelenik hónapokra és az összes ebihalnál kialakul (egy tenyész párnál/csapatnál vagy akár az összesnél) és egyszer csak megszűnik. Az írópárnak volt olyan tenyész párjuk amelyikek ebihalainál(kisbékáinál) télről télre megjelent, a tavaszi ebihalainál meg nem jelent meg. Nem cserélték ki a békákat, sem az étrendet, de egyszer átrakták a terráriumot, egy másmilyen hőmérsékletű helyre és azóta teljesen megszűnt. Más tenyésztők is megerősítették hogy volt példa hogy a terrárium áthelyezésével kiiktatták a problémát. Egy másik esetben egy tenyésztő teljes állományánál hosszú időn át fennlát, addig amíg vízszolgáltatót nem váltott. Bárki aki elég hosszú ideig dolgozott már nyílméregbékákkal előbb vagy utóbb belefut a gyufaláb szindrómába. Minél több eset körülményeit ismerjük, annál könnyebb kiküszöbölni a felbukkanását.

    Kriszko: Ha valamelyik rész érdekel, kérd bátran, de az Én szabadidőm is véges… A fél könyv leírása már bőven szerzői-jogi kérdés, nem valószínű hogy valaha is a szerző vagy a kiadó fülébe jutna, de azért mégsem vállalom.

    Toist: Szívesen! Igyekeztem úgy fordítani hogy ne csak tükörfordítás legyen, hanem a tartalom is tükröződjön, mert néhol az angol cím magyarul semmitmondó volt. Igazából árban tényleg nem vészes, 10,95$ volt kiszállítással együtt, egy béka árának a töredéke.

  2. Köszi a fordítást!
    Mivel elég sok békám van, így a statisztikai valószínűség miatt egyre több mindent van “szerencsém” megtapasztalni. Vedlési problémát még nem tapasztaltam, csak kíváncsi voltam miket írnak róla. Rossz lábú békám szokott “születni”, de már olyan “tejjel mézzel folyó Kánaán” van nálam a békáknak, meg az ebihalaknak is, hogy egyre ritkább. A “valódi” betegségekről meg hasonló “nagyvonalú” fogalmazást találni mindenhol. Pedig biztos hogy vannak, biztos hogy a nagy tenyésztők tudnak is róluk, meg nyilván kezelik is. Úgy látszik ezek már az “ipari titkok” kategóriába tartoznak. Ezt a titkolózást nem is csodálom, mert egy-egy betegségnek a kiderítése, kutatása nagyon költséges, és ha ezeket a költségeket valaki saját maga finanszírozza, akkor nyilván titokban fogja tartani. Hüllős állatorvos van. 🙂 Nekem volt szerencsém jelen lenni az állatorvosoknak azon a továbbképzésén, ami nyílméregbéka kezelésről, betegségekről szólt. Azt gondolom a hazai tenyésztők szakértelme és hozzáértése is elég alapos, szerintem ha gondja van valakinek és nem talál nyílméregbékás állatorvost, akkor forduljon egy tenyésztőhöz.

    avatar Breki
  3. Szívesen! Sajnos elég általánosan fogalmaz. Itthon sajnos nem sok tenyésztő van, legalábbis olyan aki ebből él és nem csak hobbitenyésztő. A tudás megtartása nem fogja soha előrébb vinni a világot…
    A hüllős ért a kétéltűekhez is?
    Volt valami használható azon a tovább képzésen? Esteleg publikus az anyaga?

  4. A megtartott tudás az EGYÉNT viszi előrébb, a közzétett a VILÁGOT. Ez valóban így van.
    Te egy probléma megoldásába ha beleteszel 200-300 000 forintot + és feláldozol kb. 15 békát vagy 20-30 petecsomót, és fél évig dolgozol a kutatáson, több száz órát olvasol az interneten, a kutatási eredmény piaci előnyhöz juttat, és egyébként ebben a “Magyar valóságban” komoly megélhetési problémáid vannak, akkor publikálnád? (ez költői kérdés volt)
    Ebből megélni…., nem tudom….., hogy lehet-e egyáltalán ?
    Szerintem inkább a halas doktor érthet a békához, mint a hüllős.
    Az előadásokon szerintem nem volt semmi olyan, amit ne lehetne megtalálni az interneten. Az agyag jogilag…., de hasonlóan “nagyvonalú” mint a könyvek, talán az elhangozottak voltak kicsit részletesebbek. Ha valakinek békás gondja van, és tudok segíteni, akkor szívesen segítek.

    avatar Breki
  5. Ez egy nehéz kérdés, amíg nincs az ember ebben a cipőben könnyen mondhatja hogy megosztja, de akár azt is hogy nem…

    Ha más nem az ebihalak miatt biztosan közelebb vannak a halakhoz.

    Ez a fránya szerzői jog 😀 Viszont néha jó hogy van. 🙂
    Egy halbetegséges előadáson Én is voltam, annak az anyag megvan, de ott is csak körvonalakban mondták el a dolgokat. Nem hiába, ez nem egy olyan szakma amit egy fél napos gyorstalpalóval el lehet sajátítani, főleg hogy 1 adott tünethez hányféle kór tartozhat.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..