Hogyan készült – Terrárium II

A következő leírást amolyan tanulmánynak szánom miként is készítsünk terráriumot növényeink, illetve állataink számára. Mivel gyakorlatilag nálam mindenki más jobban,(aki egy kicsit is ért a terrarisztikához ) rendez be egy terráriumot, így sok meglepetés nem érheti a Tisztelt Olvasót, ettől függetlenül azért lehet érdekes, mert az elkészítés során én is nagyon sok mindent tanultam, hibákra jöttem rá és nagyon sok praktikus megoldást sikerült megvalósítani. Cél az, hogy a jövőben még kifinomultabb és élethűbb környezetet lehessen előállítani egy „üvegdobozban”.

Első lépésként meg kell csináltatnunk a terráriumot, amely pontosan illik oda, ahova azt előtte elképzeltük.

image image image

Én egy 87cm hosszú, 35cm mély, 62cm magas terráriumot használok elől tolható üvegajtókkal, amiket a könnyebb berendezés miatt kiszedtem.

Felhasznált anyagok:

· Hungarocell lapok (igény szerint)

· Szilikon ragasztó

· Csemperagasztó (vagy perlit, cement…lényeg, hogy kössön)

· Oxidfesték

· Géz

· Műanyagcserepek (illetve olyan tárolóeszköz, amely alkalmas a növény elhelyezésére)

· Vízpumpa (nem árt, ha valami márkás, jobb teljesítményű darab)

· Párologtató

· Műanyag cső

· Faág (amennyiben a dekorációt takarni akarjuk valami természetes anyaggal)

Természetes, hogy mielőtt nekikezdünk, megtervezzük a koncepciót, és amikor úgy érezzük, nem lehet jobb, akkor nekilátunk. Biztosak lehetünk abban, hogy útközben rájövünk, igenis lehet jobb. Akkor azt vagy korrigáljuk, útközben vagy majd megvalósítjuk egy másik terráriumnál (hisz azokból sosem elég). Az alábbi terrárium működési elve, hogy az alját 10 cm-es magasságban víz borítja, onnan a szivattyú felszívja a vizet és a terrárium jobb sarkán kialakított tartóedénybe pumpálja, amelyben egy párologtató helyezkedik el.Amennyiben a tárolóedény megtelik úgy a felesleges víz vízesés „formájában távozik”, miközben a párologtató üzemel. így működik a körforgás.

Tehát elkezdjük felragasztani a hungarocell lapokat a hátfalra, úgy, hogy már akkor ki is vágjuk a mélyedéseket, ahova a műanyag cserepek kerülnek.

Hungarocell lapok felragasztása, mélyedések kivágása

A vízesés egy eleme (több hungarocell lap összeragasztása, majd formára faragása)

Fogunk egy kis gézt, és felitatom csempe ragasztó és víz keverékével. Ahol repedések keletkeznek, vagy túl természetellenes az átmenet, akkor ezzel a megoldással lehet „enyhíteni” a látványon.

A gézlapok segítségével enyhíteni lehet az éles formákon..ez is egy megoldás a sok közül...

Elkezdjük beépíteni a technikát. Én úgy vagyok vele, hogy ami elromolhat, az el is romlik, tehát úgy akarom megoldani, hogy minden aránylag egyszerűen szétszedhető és pótolható legyen ha szükséges.

A barna cső beépítésre kerül. Amennyiben a párologtatót cserélni akarjuk, akkor a kábel könnyen kihúzható..

A párologtató elektromos csöve az egyik fa dekorációban van elrejtve (flex-el belemartam egy akkora mélyedést, hogy pont bele tudjon feküdni)

Ami nem kerül végleges beépítésre azt többféle módon el lehet rejteni...(pl. kábelek, vízcsövek)

Most, hogy minden a helyére került, elkezdhetjük felhordani a sziklát idéző fedőanyagot,Én az alábbit használtam (természetesen kismillió variációja van, hogy miből készítsük el):

· Csemperagasztó

· Víz

· Oxidfesték (jelen esetben barna… vigyázni kell nem szabad túlzásba esni a használatát illetően)

Az arányokra ügyeljük, ne legyen túl híg, se túl folyós.

Ne sajnáljunk több réteget felvinni a felületre...

Egy kicsit előre gondolkodtam, és arra jutottam, hogy a munkánk e gyümölcse akkor veszik el, ha sikerült egy olyan növényt választanunk a terráriumba, ami teljes lefedettséggel benövi az egész hátfalat és mindez, amit alkottunk nem fog látszódni. De ez ne tántorítson el minket az alkotástól, mert ha ránézünk tudni, fogjuk, hogy teljes munkát végeztük a természet „modellezés” során.

Pár nap száradás után…..(főleg ha nem süt a nap)

Jöhetnek a növények. Növények kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy igyekezzünk olyanokat választani, amik bírják az adott terráriumi klímát. Esetünkben egy trópusi terráriumról van szó, tehát a nyirkos, nedves a környezet. Ezért biztosra megyek és a jól bevált növényeket használom.

(Tervezett) Növények:

Viaszvirág – Hoya

jávai moha – Vesicularia dubyana

Szobafutóka – Epipremnum aureum

Borostyán – Hedera helix

Közben, ha lehet, akkor kérjünk meg egy éppen arra járó családtagot, hogy ellenőrizze le közvetlen közelről, hogy minden rendben van e..

Amennyiben az ellenőrzés sikeres volt és az ellenőr is elaludt az alapos munka után, biztosak lehetünk benne, hogy kényelmes környezetet alkottunk.. és ennél már csak jobb lehet)

Ha minden rendben van, és a növény megszokja az új helyét, akkor rövid időn belül növekedésnek indul. amennyiben futónövényről van szó, elkezdhetjük befuttatni vele a hátfalat (na, ennyit a csemperagasztós vakolásról….:) )Közben visszakerülnek a tolóajtók, így már teljesen zárható a terrárium.

image

Talajnak agyag granulátumot használok. 10-15 cm magasságban. A leírás elején említettem, hogy a vízszint 10 centiméter, tehát a talaj magasabban lesz.

Észrevételek (így utólag):

Utólag okos az ember és rájön bizonyos dolgokra, főleg olyanokra, amelyek azért bőven lerövidítik az egyes munkafázisokat.Természetesen mindenkinek más az igénye, mindenkinek más tetszik, ezért nem lehet kijelenteni, hogy melyik a legmegfelelőbb terráriumépítéshez használt anyag.Érdemes háttérnek kipróbálni a kókuszrostos megoldást némi fa dekorációval keverve. Röviden annyi, hogy a terrárium hátfalára felragasztjuk a kellő mennyiségű fát, majd a maradék helyet bevonjuk kókuszrosttal (növény ugyanúgy benövi), számtalan érdekes írás foglalkozik ezzel a technikával. nagyon dekoratív és természetes. Amennyiben vízesés vagy esőztető van, fixen is beépíthetjük a csöveket a hátfalba.Én a párologtató tartalmazó kis tartályt kiszedhetőre csináltam meg. Gondoltam tisztítás szempontjából előnyösebb. Utólag rájöttem, hogy nem szükséges. Elég csak annyi, hogy jobban hozzá lehessen férni, ha tisztításra kerül a sor. És a legfontosabb, hogy ne sajnáljuk a felhordott rétegeket, minél több van annál jobb.

A növényeket, állott vízzel naponta kétszer spriccelem. Hetente egy-két nap viszont mellőzöm az öntözést és hagyom, hogy a növények az összes nedvességet felszívják a levelekről.
Az alap páratartalom spriccelés nélkül is adott, hiszen a terrárium alján lévő vízréteg ezt folyamatosan biztosítja.
Amennyiben fa dekorációt rakunk a terráriumba (meg minden más tereptárgyat), azt ha lehetőségünk van rá, akkor áztassuk egy pár napot, majd főzzük ki. Ezzel megszabadulunk a nem kívánt lakóktól és nem utolsó sorban a penészedés, gombásodás lehetősége is lecsökken.Szerencsére én még nem tapasztaltam penészedést. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a terrárium szellőzése megfelelő. Amennyiben mégis megjelenne a penész, akkor a szellőztetés, mint a környezetbarát cselekedet lehet a megoldás.

Növények (még egyszer):

jávai moha:
Mint tudjuk alapjában véve vízinövény, ettől függetelnül nagyon jól tud alkalmazkodni a párás környezethez. Én nagyon szeretem, mert az akváriumban, ha szépen van elrendezve, akkor nagyon jól kitölti a teret. Halak ikráztatásához is megfelelő kellék és gyorsan szaporodik megfelelő viszonyok között.
Terráriumi tartás tekintetében nekem felemásak lettek a sikereim. A jávai moha ugyanis csak ott nő, ahol a vízesés van kiépítve. hiába próbáltam máshova is telepíteni, hiába spricceltem vízzel, nekem még nem sikerült elérnem, hogy megmaradjon.
Ahol viszont megmarad, onnan gyakorlatilag “lerobbanthatatlan”. Nagyon szépen felkapaszkodik a hátfalra összefüggő zöld réteget alkotva ezzel.

viaszvirág:
Kicsit félve helyeztem be a terráriumba. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy több helyen is azt olvastam, hogy nem bírja a párás környezetet.
Szerencsére ez nem valósult meg, és amióta terráriumban van gyakorlatilag megnégyszerete önmagát. Gyökereivel folyamatosan kapaszkodik fel a hátfalra.

szobafutóka:
Szerintem az egyik leghálásabb terráriumi növény. Kimondottan gyorsan növekszik, szép zöld hajtásokat hoz és nagyon könnyen kezelhető illetve irányítható, hogy merre fussa be a hátfalat vagy az adott tereptárgyat.
Hamar meggyökeresedik agyaggranulátumos vizes “talajban” és a hagyományos földben is.A következő cél, amit el kell érni az az, hogy a borostyánok is növekedésnek induljanak.
Ezzel párhuzamosan jó lenne megvalósítani azt, hogy zöld moha borítson be egy-két tereptárgyat.

Természetesen a fent leírt anyagok, növények és megoldások terráriumonként változhatnak, sőt változnak is. Nyilvánvalóan vannak sokkal modernebb megoldások, sokkal modernebb alapanyagok, amikkel nagyon szép terráriumokat lehet csinálni.Én az alábbi terráriumot megpróbáltam kihozni a lehető legolcsóbb anyagokból.A képek nagy része a készítés elején készült, ezért nem olyan dús a növényzet egy-két képen.

image image image

D.Auratus

A talajt mohával benőtt fakérgek fedik. A békák előszeretettel szoktak rajta tartózkodni...
A párologtató és a vízesés közelében a jávai moha szép dúsan nő a falon és a tereptárgyakon egyaránt...

Köszönöm, hogy végigolvastad!!:)

–Zsolt–

8 Comments

  1. Csak a kukacoskodás kedvéért: amit a faágba bemartál az véletlenül nem a vízpumpa elektromos vezetéke volt? A foggerét egy barna csőben láttam eltűnni 😀 Amúgy szép lett, és a sziklákkal kapcsolatban igazad van, úgyis benövi a növényzet, viszont attól még jól néz ki. A fogger edényét mivel takarod le, hogy ne másszon bele a jószág? Én ennél a pontnál akadtam el anno.

    avatar slyfox
  2. Amit a faágba belemartam az a fogger vezeték folytatása. Ha szemben állunk a terráriummal, akkor a bal hátsó sarkán (felül) van kivágva úgy az üveg, hogy a vezetékek távozni tudjanak.A fogger a jobb oldalon van a műanyag tálban, onnan a vezeték eltűnik a falba épített csőbe, majd a cső végén ismét előjön, és ott csatlakozik a bemart fába. A fa meg pont olyan hosszú, hogy elérjen a tetőüveg lecsapott részéhez. Persze ezt gondolom meglehetett volna oldani logikusabban, egyszerűbben is…de ez akkor így tűnt egyszerűnek…:)
    Az edényt telepakoltam kisebb-nagyobb kavicsokkal. A rések között távozik a köd. ha a béka rámászna, akkor is csak a kavicsokat tudná érinteni és nem érne a vízhez. Gondolom műanyag ráccsal is meg lehetett volna oldani…ez a köves megoldás szintén egyszerűbbnek tűnt akkor. Minden esetre megfigyeltem, hogy a békák a környéken nem szeretnek lenni…lehet túl meredek nekik a hely vagy csak simán tudnak valamit:)
    De a következő feladat a kívülről történő ködbevezetés lesz:) Köszönöm a linket:)

  3. Értem, én simán a hungarocell lemez hátuljából vágtam ki forró késsel egy hornyot, és végig olyan műanyag csőben vezettem el a kábelt. de ez a fába bemarós is nagyon elmés. Én is próbáltam kavicsokkal, és műanyag ráccsal is, de egyszerűen nem volt köd. 🙁 A jávai mohát próbálom a talajon tartani, ha lesz fejlemény szólok, nekem a golyók tetején van még tőzeg lap, és az elég nedvesnek tűnik. Amúgy raktam be kisebb platán leveleket az aljára, nagyon szeretik a Tinctoriusok.

    avatar slyfox
  4. Igazából nem értek hozzá…, hogy például mi a különbség fogger és fogger között? Lehet az egyik minden körülmények között képes párát generálni, a másik meg lehet akkor sem képes ha semmi akadálya nincsen.
    Mi a különbség a márkás és a nem márkás között…szintén nemtudom.
    Ettől függetelnül ez a külső megoldás tényleg jónak tűnik, ott aztán tényleg nem kell azon agyalni, hogy mi lesz ha ráül a béka:)
    Igen ez a jávai moha is érdekes kérdés. Hol marad meg és hol nem egy terráriumon belül. Mondjuk ha benövi a hátfalat vagy legalábbis egy részét, az tényleg jól mutat.
    Próbálkozni kell sajnos mi, hogy marad meg és hol..bárcsak egyszer sikerülne elsőre:))

Vélemény, hozzászólás?