A muslinca tenyésztés titkai ! 2. rész táptalaj

Íme a nagyon várt cikk !

Az előző cikkemben felsorolt problémákból sokakra nem írtam választ, mert azok a problémák nem a hőmérséklet hanem inkább a táptalaj hibáiból erednek.

Az előforduló hibák még egyszer.

– A táptalaj kiszárad.

– A táptalaj megrohad.

– A táptalaj megpenészedik.

– A táptalaj megkel.

– A táptalajból nemkívánatos szag árad (“kocsma” szag, kelt tészta szag,  rohadó gyümölcs szag…..).

– A táptalajban nem jelennek meg a nyüvek.

– Az a módszer és recept, ami fél évig működött egyszer csak csődöt mond.

– Olyan mértékben elatkásodik az egész tenyészet, hogy tönkremegy.

– A muslincák elkezdenek repülni.

Ha a táptalaj túl vastag, akkor az alja meg fog rohadni, akármilyen jó is a recept ha túl vékony, akkor meg ki fog száradni, akármilyen hígra is készítjük.  Én egy kis merőkanalat használok a pontos kimérésre ezen cikk pontosságának a kedvéért lemértem az űrtartalmát, ami 35 milliliter. Fél literes pohárba teszek ennyi táptalajt.

A táptalaj kiszáradását az is okozhatja, ha olyan tenyésztő poharat használunk, aminek túl nagy a szellőzése, vagy ha olyan helyre helyezzük a tenyészetet, ahol nagy a légáramlás, és az ideális szellőzőnyílás ellenére is akkora a légcsere, hogy kiszárítja a táptalajt. Ha nem megfelelő a szellőzőnyílás, az meg a tenyészet befulladását okozhatja.  Az általam használt tenyésztőpoharak elérhetőek (itt).

A “kis” muslincának rövidebb a tenyészideje, és a nyüvei sokkal sekélyebbre hatolnak a táptalajba, ezért a “kis” muslincának még vékonyabb táptalaj kell. Azonkívül sokkal hígabbra is kell készítenünk, hogy ne száradjon ki.

Ha jól választjuk meg a táptalaj sűrűségét, és mennyiségét, akkor legközelebb csak akkor kell a tenyészetünkhöz nyúlni, amikor etetünk belőle. A tenyészetek piszkálása, locsolgatása, meg egyéb “fortélyok” számomra kivitelezhetetlenek, mivel egyszerre több száz tenyészetem van.

A táptalaj helyes sűrűsége olyan mint a nagyon híg tejbegrízé.

A táptalaj receptje bármi lehet, pár összetevőnek benne kell lennie, a többi csak sallang. Amit kell tartalmazni a következők :

– víz, lehetőleg langyos, mert abban könnyebben beindul az élesztő

– keményítő, ez származhat bármiből: banán, zabpehely, korpa, krumplipüré por, kenyér (a krumplipüré por tartalmazhat vegyszereket, a kenyér úgy szintén amellett a kenyér nemkívánatos élesztőtörzseket, ha meg régebbi a kenyér akkor nagy mennyiségben penészgombákat is tartalmazhat, amik kártékonyan hatnak a táptalajunkra)

– cukor, az élesztő cukorral táplálkozik, amit az általunk táptalajba tett cukorból, és a keményítők cukorrá való bontásából nyer, a muslincák nyüvei az élesztővel táplálkoznak

– szerkezetet adó anyag, ez lehet korpa, zabpehely.A funkciója az, hogy a nyüvek könnyebben tudjanak mélyebbre hatolni a táptalajban, és a rostok mellett maradjanak járatok, amik a lélegzésüket könnyítik. Ha kihagyjuk ezt az összetevőt, attól még lehet működőképes a tenyészetünk.

– mászóka, ez lehet tojástartó, rafia, fagyapot,vatelin,…… A funkciója az, hogy a muslincáknak legyen mire kimászni, a nyüvek is kimásznak rá, hogy be tudjanak bábozódni.

ÉLESZTŐ !!!!!  Ez az, ami a nem sikerült  tenyészetek legnagyobb részéért felelős! Ha spórolunk az élesztő mennyiségével, akkor azt kockáztatjuk, hogy nem az általunk kívánt élesztő fog elszaporodni, aminek táplálnia kéne a muslincáink nyüveit, hanem valami más, ami lehet poshadás, rothadás, penész, vagy valamilyen más élesztő törzs. Ha rossz élesztőtörzset használunk, akkor az okozhatja a kocsma szagot, a kelt tészta szagot, ami még kellemes és mókás is lehet, de ha már hónapok óta terjeng kelt tészta szag a lakásban, az már kezd nemkívánatos lenni. Ha olyan élesztőtörzset használunk, ami jelentős mennyiségű gázt (széndioxidot) fejleszt akkor a táptalajunk meg fog kelni, a talajszint emelkedés miatt sok muslincák bele fog ragadni a talajba, és akár az összes muslinca fulladásos halálát is okozhatja a felszabaduló gáz (széndioxid).  Ha ilyen élesztőtörzset használ valaki, akkor azt ajánlom, a megkelés után egy nappal tegyen bele muslincát, akkor sikeresebb lesz a tenyészete. Én általam használt élesztőtörzs nem okoz gázképződést, és kellemetlen szagokat sem, az egyetlen hátránya, hogy a táptalajban a sikeres elszaporodásához nagyobb mennyiségben kell adagolni, mint más élesztőtörzseket. (link az élesztőről itt)

Akinek tetszett a cikkem, látogasson el a honlapomra , a facebookos honlapomra is !

www.nyilmeregbeka.hu

facebook “nyílméregbéka”

 

Breki

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..